Az őszi gólszépségverseny végeredménye:

  1. Rui Pedro gólja a Mezőkövesd - DVTK mérkőzésen (221)
  2. Serhii Shestakov gólja a DVTK - Honvéd mérkőzésen (107)
  3. Bacsa Patrik gólja a DVTK - Fehérvár mérkőzésen (67)

- A korábbi találataidhoz képest jelent valami különlegességet számodra az, hogy győztes gólt szereztél Mezőkövesden?
- Természetesen, de finomítok rajta: ha győzelemhez segítem a csapatom, az hatalmas örömet jelent, vereség esetén azonban egy mesterhármas sem tesz boldoggá. Számomra mindig a csapat az első, utána jöhetnek csak az egyének.

- Két gólt szereztél eddig a DVTK mezében, a Kisvárda ellen a 90+3., a Mezőkövesden a 90. percben. Ez a specialitásod?
- Az a nagy előnye a közvetlenül a lefújás előtt szerzett találatoknak, hogy akkor az ellenfélnek nem marad ideje egyenlíteni. Azért kell a meccsen végig koncentrálni, mert előre nem lehet tudni, mikor kerülök gólhelyzetbe, de amikor előttem van a labda, akkor kell értékesíteni a lehetőséget, függetlenül attól, mit mutat az óra. 

- Hogy emlékszel vissza a Mezőkövesd elleni sikerre?
- Nem lepek meg senkit azzal, ha azt mondom, a Mezőkövesd egy erős csapat, akik ellenünk is jól játszottak. Azonban mi is hasonlóan jó teljesítményt nyújtottunk, végig egymást segítve játszottunk, és ennek született meg az eredménye az utolsó percben. 

- És a saját teljesítményed?
- Elsődlegesen én is a védekezésre figyeltem, hiszen az minden alapja, ezt kívánta a csapatérdek. Ezt követően viszont igyekeztem hozzátenni némi pluszt, ami a múlt szombaton egy gól lett. Amikor támadásba lendülünk, minél gyorsabban fel kell zárkóznom, hogy bepasszokkal, beadásokkal meg lehessen találni a 16-oson belül. Néha pontos labdát kapok, máskor nem jut el hozzám, vagy egyáltalán nem is érkezik beadás, de nekem akkor is ott kell lennem, hogy lekössem a védőket. Ha csak annyit érek el, hogy teret nyitok a második hullámnak, mint az Újpest elleni második gól előtt, akkor már hozzátettem valamit a csapat sikeréhez.

- Portugál labdarúgóként skandináv hidegvérről tettél tanúbizonyságot a 16-oson belül, ennyire nyugodt ember vagy?
- Általában igen. Amikor Pepe (Bacsa Patrik - a szerk.) elém pöckölte a labdát, bemutattam egy lövőcselt, mert nem akartam, hogy a csúszós pályán elakadjon a labda egy bevetődő védőben. Utána lekezeltem, és még mindig vártam egy kicsit, hogy szétnyíljanak a védők. Az eredeti tervem szerint is a rövid alsó sarkot akartam megcélozni, de őszintén szólva kicsit nagyobb erővel. Amikor láttam, hogy a lövéssel annyira sikerült meglepni a kapust, hogy el sem vetődik, akkor már tudtam, gól lesz belőle. Nem számít, hogy kiszakad-e a háló, csak az a lényeg, áthaladjon a gólvonalon a labda.